Cikkünk első részében beszéltünk a krónikus fáradtság felismeréséről, és arról, hogy mit tehet a család a beteg rokonnal. A második részben a betegség kiváltó okairól és a gyógyulás lehetőségeiről beszélgetünk szakértőnkkel, Dr. Valló Ágnessel.

Mi váltja ki a betegséget?
Ahogy a tünetek is sokfélék, maga a betegség kialakulása is soktényezős folyamat. Úgy tűnik, hogy genetikai hajlam a kiindulás, ráadásul több gén konstellációja kell hozzá. Már több gént is meggyanúsítottak azzal, hogy szerepet játszik a betegség kialakulásában, de biztos válaszunk még nincs. Ehhez járul hozzá több külső tényező is – ezektől válik aktívvá a betegség. A külső tényező sokszor egy vírus, az Epstein-Barr, a mononucleosis infektosa (Pfeiffer-féle mirigyláz) okozója. Ez alapvetően kezelés nélkül gyógyul, de a genetikailag hajlamosaknál kiválthatja a CFS kialakulását. Úgy tűnik, más vírusok is aktiválhatják a betegséget: a Lyme-kór, a herpeszvírus, a klamídia is szóba került már a kutatások során.

És az életmódnak nincs is szerepe?
Természetesen van, mégpedig nem csak a stressznek és a túlzott leterheltségnek, ahogy talán gondolnánk. Étrendi okok is bizonyítottak: főleg az omega- 3 létfontosságútelítetlen zsírsav, a magnézium és a cink, valamint az E-vitamin hiánya, ami nem is biztos, hogy alapvető hiány, inkább a megemelkedett szükségletekhez képest jut belőle kevés a szervezetbe. A mozgáshiány, főleg a gyermekkori kevés mozgás is fontos szerepet játszik.
De bizonyított a stressz szerepe is, ami lehet akár egy komolyabb pszichotrauma, vagy akár a genetikai hajlam által fokozott stresszérzékenység is.

Kik a leginkább veszélyeztetettek?
A statisztikák szerint leginkább a viszonylag fiatal, késő húszas, kora harmincas éveikben járók. A betegek 75%-a nő. A jelenség egyébként nem olyan ritka, csak éppen sokszor nem ismerik fel. Sőt, a tünetegyüttes egyre gyakrabban fordul elő: olyan mértékben nő a gyakorisága, mint az allergiáé.

Ha mégis sikerül diagnosztizálni, kezelhető a CFS?
Az egyetlen bizonyítottan hatékony gyógymód a kognitív viselkedésterápia fokozatosan felépített mozgásprogrammal kombinálva. A viselkedésterápia a nehezebb rész: a betegnek el kell fogadnia az állapotát, el kell hinnie, hogy nincs valamilyen súlyos, gyógyítandó vagy gyógyítható testi baja. Emellett javítani kell a stresszkezelési képességeit. Ez azért fontos, mert ha tovább kutat más testi betegségek után, akkor nem fog meggyógyulni.
A mozgásprogram lényege, hogy fokozatosan erősödő legyen: hiszen még azok is abbahagyják a tünetek miatt a mozgást, akik előtte rendszeresen sportoltak. Mindenesetre, aki amúgy sportos életet élt, annak könnyebb dolga van! Ehhez a két pillérhez hozzájárul még az étrendi kérdés: emelni kell a bevitt magnézium, cink, E-vitamin és omega- 3 mennyiséget. Ezen kívül megelőző és gyógyító hatású lehet az immunrendszert erősítése. Ennek a komplex programnak a segítségével 1-2 év alatt megszüntethetők a tünetek.

A változások, a program így egész életre szól?
Igen, éppen ezért kell például olyan mozgásformát választani, amiben örömét leli a beteg. Ez nagyon fontos, hiszen ők amúgy sem érzik magukat túl jól, fontos, hogy ne tegyünk rájuk még több terhet egy újabb nemszeretem dologgal. A tánc például szinte mindenkinek tetszik!